A gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás

Korai fejlesztésre azoknak a 0-3 éves kor közötti gyerekeknek van szükségük, akiknek fejlődése eltér a vele azonos korúakétól. A szakemberek a hátrányok leküzdésére egy tervszerűen felépített fejlesztő programot állítanak össze, amely magában foglalja a családnak nyújtandó segítséget is. A programban szerepel gyógypedagógiai fejlesztés, tanácsadás és terápiás szolgáltatás is. Ezek összeállításakor a szakemberek minden esetben figyelembe veszik a gyerek állapotát és a család körülményeit.

Mikor van szükség korai fejlesztésre?
Korai fejlesztésre akkor van szükség, ha a gyermek egy vagy több fejlődési területen elmaradást mutat az életkorának megfelelő szinttől: ez lehet a mozgásfejlődés, az értelmi fejlődés, a hallás- és látásfejlődés, a beszéd és nyelvi fejlődés, a szociális-, és érzelmi fejlődés vagy a viselkedés területén.
Ha a fenti elmaradások közül bármelyik igaz 3 év alatti gyermekére, forduljon a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Pedagógiai Szakszolgálat Győri Tagintézményéhez!

A korai fejlesztés célja:
A korai fejlesztéssel csökkenteni lehet a lemaradást, a nap, mint nap felmerülő nehézségek megoldhatóbbá válnak. A gyerekek segítséget kapnak ahhoz is, hogy könnyebben be tudjanak illeszkedni a családba, a közösségekbe. A fejlesztés során a cél, hogy azok a képességek fejlődjenek, amelyeknél az elmaradás jelentkezik.
A korai intervenció során a gyermek fejlesztése mellett, megvalósul a család, a szűkebb és a tágabb környezet támogatása is. Komplex tanácsadás, amelyben több szakember vesz részt: gyermekorvos, gyógypedagógus, mozgásterapeuta, konduktor, pszichológus, integrációs szakember.

Hogyan lehet a korai fejlesztésben részesülni?
– a lakóhely szerint illetékes járási pedagógiai szakszolgálatnál otthon nevelt gyermek esetében, a szülő által kezdeményezett szakértői vizsgálaton keresztül,
– a lakóhely szerint illetékes járási pedagógiai szakszolgálatnál a gyermek intézménye javaslatára, a szülővel egyetértésben kezdeményezett szakértői vizsgálaton keresztül,
– Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Beszédvizsgáló, Hallásvizsgáló, Látásvizsgáló, Mozgásvizsgáló intézménynél.

Ha a gyermek harmadik életévét betöltötte, akkor vehet részt korai fejlesztésben és gondozásban, ha a szakértői bizottság szakértő véleménye alapján nem kapcsolódhat be az óvodai nevelésbe.
Korai fejlesztésben 6 éves koráig vehet részt a gyermek, amennyiben a szakértői felülvizsgálat és javaslat ezt megerősíti.

A vizsgálat menete:
A komplex vizsgálat célja, hogy a szakemberek minél jobban megismerjék a gyermek addigi élettörténetét, a problémák mibenlétét, hiszen csak pontos információk alapján tudják megállapítani, milyen fejlesztésre van szükség. A vizsgáló team tagjai megfigyelik a gyermeket játék közben, mozgását, reakcióit, kapcsolatait, érzékszervi működését. Speciális vizsgálatokkal, tesztekkel felmérik, hogy fennáll-e fejlődési elmaradás.
A korai fejlesztés és gondozás igényjogosultságának megállapítására vizsgálatokon minden esetben ott van a szülő is. A szakemberek az eredmények ismeretében a szülő egyetértésével alakítják ki a fejlesztési javaslatot, amelynél figyelembe veszik a család igényeit, lehetőségeit is. A szakértői vélemény minden esetben tartalmazza a fejlesztés helyét és módját is.

Hol kaphat ellátást a gyermek?
Otthon nevelt kisgyermek és családja ambulánsan kap ellátást a lakóhely szerinti pedagógiai szakszolgálat tagintézményében.
Elérhetőség: 9023 Győr, Cirkeli u. 31.

A szakértői bizottsági tevékenység

A gyermek, tanuló, képzésben részt vevő, felnőtt

– teljes körű pszichológiai, pedagógiai-gyógypedagógiai vizsgálata,
– korai fejlesztésre való jogosultság, a beilleszkedési, a tanulási, a magatartási nehézség megállapítása vagy kizárása és az ehhez kapcsolódó felülvizsgálatok elvégzése,
– sajátos nevelési igény gyanújának megállapítása.

A szakértői vizsgálat indítható a szülő, gondviselő, nagykorú kérelmére, illetve, ha az eljárást nem a szülő kezdeményezi, hanem a nevelési-oktatási intézmény, akkor a szülő egyetértésével történik. Szülői egyetértés hiányában hivatalból is indítható. Ha a gyermek óvodai nevelésben, iskolai nevelésben, oktatásban részesül, az óvoda, és az iskola köteles közreműködni a vizsgálat iránti kérelem elkészítésében. A szülő egyetértése esetén a szakértői vélemény készítésére irányuló – a szülő által aláírt – kérelmet az ellátó intézmény megküldi a területileg illetékes szakértői bizottságnak.

A szakértői bizottság a gyermek, a tanuló komplex pszichológiai, pedagógiai-gyógypedagógiai, esetleg konduktív pedagógiai illetve logopédiai vizsgálat alapján szakértői véleményt készít.

A szakértői bizottság a vizsgálatok eredményei alapján javaslatot tesz a korai fejlesztésre, gondozásra, a beilleszkedési, a tanulási, a magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, képzésben részt vevő ellátására, az ellátás módjára, formájára és helyére, a szükséges szakemberre, továbbá a gyermek, a tanuló nevelésével, oktatásával kapcsolatos követelményekre, fejlesztési feladatokra, a fejlesztési feladatok ellátásának javasolt időkeretére. Amennyiben a szakértői bizottság vizsgálata alapján a gyermek eredményes óvodai vagy iskolai neveléséhez, oktatásához iskolapszichológiai, óvodapszichológiai vagy logopédiai ellátásba vétele indokolt, a szakértői bizottság a megfelelő ellátásba vételt kezdeményezi.

A járási szakértői bizottság feladata:

Komplex pedagógiai-pszichológiai szakértői vizsgálat:

A jogszabályi előírásoknak és a szakszolgálati protokollnak megfelelő vizsgáló eljárásokkal feltérképezésre kerülnek a gyermekek/tanulók képességei, az esetleges problémák okai. A szakértői vizsgálatok a korai fejlesztés és gondozásra való igényjogosultság, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség (BTMN) megállapítását valamint a sajátos nevelési igény vélelme esetén a Székhelyintézménynél további vizsgálat kezdeményezését célozzák. Amennyiben a járási szakértői bizottság szakértői vizsgálata alapján sajátos nevelési igény gyanúja merül fel, a vizsgálat dokumentációja továbbításra kerül a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Pedagógiai Szakszolgálat Székhelyintézményéhez (9025 Győr, Márvány utca 4.). Ebben az esetben a vizsgálat lezárása a Székhelyintézménynél történik.
A vizsgálatot a szülő, az óvoda az iskola, és egészségügyi szociális intézmény (bölcsőde) is kezdeményezheti.

A vizsgálat eredményéről, javaslatairól a szülő a vizsgálatot követően tájékoztatást, és előzetes szakértői véleményt kap. A komplex szakértői vizsgálat eredményeiről hivatalos szakértői vélemény készül.
A vizsgálat megkezdéséhez szükséges a „Szakértői vélemény iránti kérelem” című nyomtatvány kitöltött, a szülő és az intézmény által aláírt és az intézmény által lepecsételt példánya.

A szakértői vizsgálatokkal kapcsolatos fontos tudnivalók:

Az első, úgynevezett alapvizsgálatot mindig a gyermek lakóhelye (tartózkodási helye), vagy nevelési-oktatási intézménye szerint illetékes járási szakszolgálati intézményben kell kezdeményezni.
Felülvizsgálatokat a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség esetén, a nevelési-oktatási intézményeknek a szülővel egyetértésben hivatalból kell kezdeményeznie a területileg illetékes pedagógiai szakszolgálatnál.

A vizsgálathoz szükségesek lehetnek a gyermek korábbi orvosi vizsgálati eredményei, zárójelentései. Kérjük, amennyiben lehetséges másolatban csatolják, illetve betekintés céljából a szülő a vizsgálatra hozza magával ezeket a dokumentumokat.

Amennyiben a vizsgálaton való megjelenésük váratlan akadályba ütközik, azt ügyintézőnk /munkatársunk számára a megadott elérhetőségeken minél hamarabb jelezzék!

A nevelési tanácsadás

Segítségnyújtás a gyermek családi-, óvodai-, iskolai neveléséhez és oktatásához:
– szűrővizsgálatok végzése,
– egyéni- és csoportos fejlesztő foglalkozások vezetése,
– pszichés állapot feltárását célzó vizsgálatok végzése, pszichológiai és/vagy pedagógiai vélemény készítése,
– prevenciós tevékenység céljából együttműködés a védőnői – gyermekorvosi hálózattal, a kórház gyermek- és ifjúságpszichiátriai osztályával,
– folyamatdiagnosztikai célú pszichológiai – pedagógiai – gyógypedagógiai vizsgálat végzése, gondozás,
– tanácsadás, konzultációs lehetőség biztosítása a szülő, a pedagógus részére.

Mi a nevelési tanácsadás?
A nevelési tanácsadás a gyermekek, fiatalok, és a családok pszichológiai gondozása, fejlesztő pedagógiai, mentálhigiénés ellátása, az oktatás, az egészségügy és a szociális szféra csomópontjában.
Az ellátás korai időszaktól indulhat integrált szülő- csecsemő/kisgyermek konzultáció keretében, mely a 0-4 éves korú gyermekek önregulációs nehézségeinek megsegítését célozza (evéssel, alvással érzelemszabályozással kapcsolatos nehézségek).

Pszichológiai ellátás: A gyermekek érzelmi-, magatartásproblémáinak (pl. szorongás, beilleszkedési nehézség, testvérféltékenység, válási krízis, önbizalomhiány, gyász, agresszió, bullying, motivációhiány, tanulási motiválatlanság, pszichoszomatikus tünetek esetén, hasfájás, fejfájás stb.) rendezése érdekében tanácsadást vagy pszichológiai ellátást vehetnek igénybe. A gyermekek és szüleik számára pszichológus kollégáink egyéni vagy csoportos foglalkozást biztosítanak a probléma jellegétől függően. A szülőkonzultáció keretében a nevelési helyzet közös újragondolása, szülő szerepében való megerősítésére van lehetőség. A segítségnyújtás célját a szakember és a szülő, serdülő közösen határozza meg.

Gyógypedagógiai ellátás: A nevelési tanácsadás keretében a gyógypedagógusok az óvodás és iskoláskorú gyermek pedagógiai-gyógypedagógiai fejlesztését, gondozását végzik. Az ellátás formája lehet egyéni vagy csoportos.

Csoportos foglalkozásaink az igényekhez igazodva és a lehetőségekhez mérten indulnak, melyekre előzetes konzultációt követően lehet bekapcsolódni.

Csoportos foglalkozásaink:
– iskola-előkészítő foglalkozások
– diszlexia-prevenciós, diszkalkulia-prevenciós egyéni és kiscsoportos terápiák
– Ayres-terápia
– TSMT terápia
– mozgás- és szociális készségfejlesztő csoport óvodásoknak
– szociális készségfejlesztő csoport iskolásoknak
– grafomotoros fejlesztés
– mutista óvodás csoport
– alapozó mozgásfejlesztés
– dinamikus szenzoros integrációs terápia
– tanulástechnika
– ADHD kisiskolás csoport
– kamaszcsoport

Munkánk fontos része a szülőkkel, valamint a gyermekek oktatását, nevelését végző intézményekkel való kapcsolattartás, konzultáció annak érdekében, hogy mindenki a számára legmegfelelőbb ellátást kaphassa meg.

Nevelési tanácsadás igénybevétele
– Kérvényezheti a szülő, gondviselő, személyes vagy telefonos bejelentkezés alapján. Telefonszám: 96/515-540
– Kezdeményezheti a gyermek nevelési-oktatási intézménye a letölthető dokumentumokban is hozzáférhető űrlap kitöltésével és postai úton történő eljuttatással.
– A szakértői vélemény is tartalmazhat erre vonatkozó javaslatot.

Logopédiai ellátás

Ki a logopédus?
A logopédus a beszéd tartalmi és formai elemeit vizsgálja, javítja, fejleszti.

Kinek segíthet a logopédus?
– Azoknak a kisgyermekeknek, akik 2 évesen nem beszélnek, 4 évesen a beszédük érthetetlen, vagy 5 évesen több hangot hibásan ejtenek.
– A beszéd és a kommunikáció terén nehézséggel küzdenek

• kiejtésük eltér a megszokottól,
• hangszínük furcsa, rekedtes
• beszédüket megakadások jellemzik,
• akik túl gyorsan beszélnek.

– Azoknak a gyermekeknek, akik a feladatokat, utasításokat nehezen értik, többször visszakérdeznek.
– Akiknek a fogszabályozása hosszú ideig eredménytelen

Milyen tevékenységeket végez a logopédus?
– megelőző, preventív munkát,
– logopédia szűréseket, vizsgálatokat,
– logopédiai terápiás munkát,
– utógondozást.

A logopédiai ellátás igénybevétele, a bekerülés módja
A logopédiai ellátottak körébe a tagintézmény ellátási körzetébe tartozó 0-18 éves gyermekek kerülhetnek be, szűrések, vagy szülői kérés, illetve szakemberek javaslatai alapján.
Logopédiai ellátásba a legtöbb gyermek az alábbi kötelező, rendeletben szabályozott logopédiai szűrés által kerül be.

– A nevelési intézménybe beíratott, 3. életévüket betöltött gyermekek szűrése minden év szeptemberében a szülők által kitöltött KOFA nyelvfejlődési vizsgálóeljárás kérdőíveinek kiértékelésével történik. Amennyiben a gyermek nyelvi fejlettsége elmaradást mutat, számára a logopédiai ellátást biztosítani kell, melynek formája a probléma súlyosságától függően szülői tanácsadás, illetve logopédiai terápia.
– Az 5. életévüket betöltött, tankötelessé váló gyermekek szűrése a SZÓL-E? szűrőeljárás segítségével a nevelési év elején vagy végén történik. Amennyiben a gyermek beszédhangejtése, fonációja, nazális rezonanciája, beszédfolyamatossága problémát jelez, valamint nyelvi képessége, illetve olvasás- és íráskészültsége elmarad az életkorának elvárható megfelelő szinttől, indokolttá válik logopédiai ellátásba vétele.

A gyermek logopédiai ellátását a szülő/gyám is kérheti saját megfigyelés, illetve pedagógus, orvos, védőnő, audiológus, pszichológus, fogszabályzó szakember, vagy másik logopédus javaslata alapján.

Fejlesztés, terápia
A logopédiai alapellátásban tevékenykedő logopédus a gyermekeket/tanulókat a szűrés/vizsgálat eredményei alapján meghatározott beszéd-, nyelvi-, illetve kommunikációs probléma típusa, súlyossága és az életkor szerint lehetőleg homogén foglalkozási csoportokba osztja. A logopédiai ellátás egyéni foglalkozás, egyéniesített csoportos terápia, illetve legfeljebb hat gyermekből/tanulóból álló csoportfoglalkozás keretében szervezhető meg. A logopédus egyéni és/vagy csoportos formában logopédiai fejlesztést, terápiát végez. A Győri Tagintézményben az alábbi terápiák érhetők el az aktuális szakember-kapacitás függvényében.

Artikulációs zavar terápiája /Beszédhanghibák
Az artikulációs zavar terápiája során a helyes kiejtés feltételeinek megteremtésével, a fonológiai tudatosság fejlesztésével, a helyes kiejtés hangonkénti fejlesztésével, hangkapcsolatokban történő rögzítésével és automatizálásával, valamint a helytelen beidegződések megszüntetésével érhető el az artikulációs zavar megszüntetése, a helyes magyar kiejtés megtanítása, és beépítése a folyamatos, spontán beszédbe. Hangsúlyt kap az aktív, passzív szókincs bővítése, valamint a grammatikailag helyes kifejező, összefüggő beszéd tanítása.

Receptív nyelvi képességek fejlesztése / Beszédészlelés és beszédmegértés fejlesztése
A terápiát önálló terápiaként, és más terápiák részeként is alkalmazzuk. A beszédészlelés és beszédmegértés fejlesztése során a nyelv akusztikai, fonetikai, fonológiai, morfológiai, szintaktikai, szemantikai és pragmatikai szintjeinek fejlesztése történik. Az elmaradás felzárkóztatása, az életkornak megfelelő folyamatműködés kialakítása, szükség esetén a következményes problémák megelőzése, csökkentése, megszüntetése valósul meg.

Nyelvi terápiák
A nyelvi terápiák során a nyelvi elmaradás korrekciója, a beszédészlelés, beszédmegértés és kifejezőkészség fejlesztése, a nyelvtani szabályok tudatosítása, valamint az analizáló, szintetizáló, lényegkiemelő képességek fejlesztése valósul meg életkor függvényében kétféle ellátás keretében.

• Nyelvi késés terápiája / Megkésett beszéd- és nyelvi fejlődés terápiája / Beszédindítás

A hároméves korban már egyértelműen megmutatkozó beszédfejlettségi elmaradás terápiája, amely során a beszédkedv felkeltése, szinten tartása; a beszéd motoros feltételeinek alakítása, a beszéd kifejező, közlő funkciójának fejlesztése; a szemantikai és szintaktikai szabályrendszer kiépítése és megerősítése, az ún. alsóbb nyelvi szintek életkori sajátosságoknak megfelelő megalapozása történik.

• Komplex nyelvi terápia / Diszfázia terápia

A specifikus gyermekkori beszéd- és nyelvi fejlődés zavar, amely 3-4 éves korban már kimutatható, és amely gyakran megkésett beszédfejlődésnek tűnik. A diszfázia terápia során a nyelvi fejlődésben mutatkozó elmaradás korrekciója komplex módon, a kommunikáció-, a beszéd- és a nyelvi készség, valamint a kognitív képességek együttes fejlesztésével, intenzív gyógypedagógiai-logopédiai beavatkozással valósul meg.

Beszédtechnika
A beszédtechnika foglalkozások során a beszédtevékenység összetevőinek fejlesztése történik, légzőgyakorlatok, hanggyakorlatok, kiejtésgyakorlatok, hangsúlygyakorlatok és ritmusgyakorlatok különböző módozatain és fokozatain keresztül. A beszédtechnikai gyakorlatok segítségével elérjük, hogy a beszéd a tudat felügyelete alá kerüljön, és sok gyakorlással irányított, taktikus megnyilatkozássá változzon, megtanuljuk uralni a tempót, a hangot és a kiejtést.

Diszfónia terápia
A diszfónia a hang- és hangképzés zavara, melyet a hangszín kóros megváltozása, rekedtsége és a hangteljesítmény lényeges csökkenése jellemez. Figyelemfelkeltő tünete: hang tartósan (legalább 3 hónapja) rekedt, színtelen, általában mély, préselt, súlyos esetekben az afóniáig (= teljes beszédképtelenség) fokozódhat.
Kezelése foniáter szakorvos és logopédus szoros együttműködésében történik. Első lépésben egy fül-orr-gégész foniáter szakorvosi vizsgálatra van szükség. Amennyiben az orvos hangszalag-csomót tapasztal, szülői bejelentkezés alapján lehet bekerülni tanácsadásra / terápiára. Óvodás gyermekek esetében tanácsadás történik, iskolás gyermekek esetében a rekedtség súlyosságától függően nyújtunk tanácsadást vagy terápiát. A diszfónia terápia során a logopédus tiszta, egyéni beszédhang kialakítására törekszik, és ezt építi be a folyamatos, spontán beszédbe. A klasszikus logopédiai hangterápia részei: lazítógyakorlatok, légzőgyakorlatok, rezonancia gyakorlatok, a helyes beszédhang magasság kialakítása, a helyes hangerő alkalmazásának a megtanítása, a beszéd dallamának kialakítása, a spontán beszédben alkalmazni a terápia folyamán rögzített technikák automatizálása a spontán beszédben.

Dadogás terápia
A beszédfolyamatosság egyik zavara során a beszédfolyamatot gyakori megakadások, hang- és szótagismétlések szakítják meg. A logopédus a dadogó egyéni sajátosságait figyelembe véve, komplex szemlélettel, a logopédiai eszközöket indirekt módon felhasználva, a folyamatos beszéd kialakítására törekszik. A terápia eredményessége és tartóssága, valamint a másodlagos tünetek kialakulásának megelőzése érdekében szükség esetén pszichológus bevonásával végzi a terápiát.

Hadarás terápia
A beszédfolyamat felgyorsulása rendszerint kapkodó légzéssel, hangok és szótagok kihagyásával, elmosódott kiejtéssel jár. A terápia során a logopédus törekszik a hadaró számára a tüneteket tudatossá tenni, és ezeket a hadaró aktív bevonásával megszüntetni vagy enyhíteni. A terápia folyamán el kell érni, hogy a hadaró az ép beszédűekhez hasonlóan valósítsa meg a beszédfolyamat előkészítését és annak kivitelezését. A család bevonása a terápiába egyrészt a hadarás természetének megértését mozdítja elő, másrészt a személyiség rendezéséhez adhat segítséget.

Nyelvlökéses nyelés terápiája
A nyelvlökéses nyelés terápiája során a logopédus a tiszta artikuláció kialakításához megerősíti a nyelv és az ajak izomzatát, ezáltal elősegíti a helyes nyelés kialakítását. Mindez összefügg a fogazati eltérések rendezésével, az arc szimmetriájának javításával, amely leghatékonyabban fogszabályozó fogorvossal történő teammunka keretében, és a kliens családjának támogató, segítő közreműködésével valósulhat meg.

Orrhangzós beszéd terápiája
A fiziológiás nazalitás csökkenése vagy fokozódása tapasztalható ebben a kóros állapotban. A hangszínezet rendellenes hangzása a rezonátor üregek nem megfelelő használatából adódik. Az orrhangzós színezet lehet egyéni sajátosság, de hátterében veleszületett vagy szerzett organikus okok is állhatnak. Az organikus eredet korrigálása orvosi kompetencia. Ilyen esetben döntő jelentőségű, az orvosi, majd logopédiai habilitáció minél korábban történő megkezdése. Az orrhangzós beszéd terápiája hosszas, intenzív logopédiai beavatkozás a minél tökéletesebb funkcionális eredmény elérése érdekében.

Diszlexia prevenció
A diszlexia prevenció során a logopédus komplex terápia keretében az írott nyelv elsajátításához szükséges képességek, részképességek kialakítását, elmélyítését, valamint, alsó tagozatban az olvasás tanítását valósítja meg. A diszlexia prevenció során fejlesztésre kerül az olvasott szöveg pontos megértésének készsége, a tanuló kifejezőképessége, valamint hangsúlyt kap a kórképre épülő másodlagos tünetek kialakulásának megelőzése, illetve meglétük esetén azok csökkentése.

Amennyiben több terület együttes elmaradását is tapasztaljuk, komplex terápiát alkalmazunk, melynek részét képezheti még a testséma-testtudat és mozgásfejlesztés is (pl. nyelvi késés terápiájánál, komplex nyelvi terápiánál).
Egyes terápiatípusok esetében a probléma hátterében meghúzódó oki sokféleség miatt többféle szakember (pszichológus, mozgásterapeuta, fejlesztő pedagógus) együttes jelenléte is indokolt lehet a terápia folyamán.

A konduktív pedagógiai ellátás

A konduktív pedagógiai ellátás feladata a központi idegrendszeri sérültek konduktív fejlesztése és gondozása. A konduktív pedagógiai ellátás az óvodai neveléshez, iskolai neveléshez és oktatáshoz kapcsolódóan vagy egyéni fejlesztő foglalkozás keretében nyújtható.
A fejlesztő foglalkozás a szakértői bizottság szakértői véleményében meghatározottak szerint lehet egyéni vagy csoportos foglalkozás. A konduktív pedagógiai ellátás feladatainak megvalósításában a szülő közreműködhet. A konduktív pedagógiai ellátás a tanév rendjéhez igazodik és év közben is megkezdhető.

Konduktív pedagógiai ellátás – bekerülés lehetősége
A telephelyen központi idegrendszeri sérülésből eredő, tanköteles korú mozgássérült gyermekek részesülnek komplex konduktív fejlesztésben.
A Szakértői véleményt a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat, Székhely Szakértői Bizottság (Mozgásvizsgáló, Gyógypedagógiai Tanácsadó, Korai Fejlesztő, Oktató és Gondozó Tagintézménye – 1141 Budapest, Mogyoródi út 128.) állítja ki a 6-23 éves tanulóknak. A Szakértő Bizottság által javasolt óraszámban részesülnek mozgásfejlesztésben a tanulók.

Előzmények
A győri Fekete István Általános Iskolában 1991 szeptemberében kezdődött el az iskoláskorú mozgáskorlátozott gyermekek konduktív fejlesztése, nevelése. 11 mozgáskorlátozott gyermekkel indult a fejlesztés. Az elmúlt 32 tanévben közel 300 gyermeket vizsgáltunk, láttunk el tanáccsal vagy javasoltuk a rendszeres, komplex konduktív fejlesztését. A gyerekeket a Mozgásvizsgáló Országos Szakértői Bizottság javaslatával vettük fel a csoportba. Győr és Győr környéki, megyei településekről jövő gyermekeknek biztosítottunk heti 1-3 alkalommal, 1-3 órás foglalkozást. Központi idegrendszeri sérülés, fejlődési rendellenesség, szindróma, balesetből eredő agysérülés – főleg ezek azok a kórformák, melyeknek a habilitációja, rehabilitációja volt a feladatunk.

Jelenleg

2013. szeptember 1-től a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Pedagógiai Szakszolgálat Győri Tagintézményéhez tartozik a konduktív pedagógiai ellátás Győr városában.

A konduktív pedagógiai ellátás szolgáltatásai, feladatai
– szűrés, tanácsadás, rendelés
– csoportos és egyéni komplex konduktív foglalkozások:

• passzív nyújtás, lazítás
• fekvő feladatok szőnyegen, priccsen
• ülő feladatok
• asztalnál végzett ülő-kézfeladatok
• tartásjavító feladatok fekve, ülve, állva
• állás-járás, egyéni és nehezített járás feladatok
• koordinációs, erősítő feladatok
• erősítő feladatok gépeken
• manipulációfejlesztő, kézműves foglalkozások
• önellátás, önkiszolgálás, aktív önálló életvitel tanulása, tanítása

– utógondozás
– integráció előkészítése, felkészítés, az integrált oktatásban résztvevő gyermekek és pedagógusok segítése, szülői tanácsadás
– továbbtanulásban tanácsadás, tanulói, szülői segítségadás

A gyógytestnevelés

Gyógytestnevelés az iskolákban
A gyógytestnevelés a testi- és pszichés egészség visszaállítása, megtartása, ill. fejlesztése érdekében végzett cselekvő tevékenység, óvodai, iskolai testnevelési óra. A gyógytestnevelés önálló tantárgy, amelyben betegségtípusok szerinti és testi képességeikben visszamaradt tanulók, tantervbe foglalt differenciált képességfejlesztése folyik, mindazok részvételével, akiket az iskolaorvos, ill. a szakorvos gyógytestnevelésre utal. Ami igaz a testnevelés tantárgyra, az igaz a testnevelés gyógytestnevelés változatára is. Módszere, eszközrendszere szinte azonos, azonban a gyógytestnevelésben a sporttudományi módszerek mélyebb orvostudományi alátámasztottsággal, orvosi diagnózis által meghatározott formában érvényesülnek. A gyógytestnevelésre besorolt gyerekek ezen a tanórán sajátíthatják el azokat az elveket és tudásanyagot is, amelynek birtokában, egészségük védelmében, képesek lesznek további életük során a teljes mozgáskultúra anyagából kiszűrni az állapotuk szempontjából károsító hatással bíró mozgásanyagot (kontraindikációk, öngondoskodás).

Eszközkészlet: a konkrét orvosi, pedagógiai és pszichológiai diagnózis(ok) tükrében összeállított – a NAT testnevelési tanterve által meghatározott – változatos mozgáselemek és sportági mozgásformák.

Módszerek: orvostudományi ismeretek alapján, alkalmazott pedagógiai, pszichológiai és a testi nevelés neveléselméleti-, edzéselméleti-, pedagógiai- és pszichológiai módszerek.

A gyermekek orvosi besorolásának szempontjai, kategóriák

I: könnyített testnevelés: Könnyített testnevelési órán vesz részt a tanuló, ha hosszabb betegség miatt fizikai állapota leromlott, kismértékű mozgásszervi, belgyógyászati stb. elváltozása van, s emiatt a testnevelési órák egyes gyakorlatait nem végezheti. A könnyített testnevelés a testnevelési órák keretében vagy azok helyett is megszervezhető.
II: gyógytestnevelés: II/A: iskolai testnevelés gyógytestnevelés; II/B: csak gyógytestnevelés
III: felmentett: Fel kell menteni a tanulót a testnevelési órán való részvétel alól, ha mozgásszervi, belgyógyászati stb. elváltozása nem teszi lehetővé a gyógytestnevelési órán való részvételét.

Könnyített testnevelés- vagy gyógytestnevelés óra
A könnyített testnevelés- vagy gyógytestnevelés órát – lehetőség szerint – a többi tanulóval együtt, azonos csoportban kell szervezni. Az orvosi szűrővizsgálatot – kivéve, ha a vizsgálat oka később következik be – május 15-éig kell elvégezni. Az orvos által vizsgált tanulókról az iskolának nyilvántartást kell vezetnie, amelyben fel kell tüntetni a felvételi állapotot és az ellenőrző vizsgálatok eredményét.
Ha a könnyített, illetve a gyógytestnevelést pedagógiai szakszolgálat keretében biztosítják, a tanítási órák számát oly módon kell meghatározni, hogy a tanulók az előző bekezdésben meghatározottak szerint részt vehessenek a tanórai foglalkozásokon.
Abban az esetben, ha a szükséges feltételek rendelkezésre állnak, a tanulók részére heti egy tanórai foglalkozás keretében úszás órát kell szervezni.

Gyógytestnevelés: II kategória
A II/A kategória: „iskolai testnevelés és gyógytestnevelés együtt” – szintén orvosi javaslatra – az iskolai tanórai testnevelés mellett, veszélyeztetett egészségi állapotukat figyelembe vevő és a további állapotromlást megakadályozó – preventív, valamint állapotjavító mozgásgyakorlatokkal is terhelendő gyermekek tartoznak ebbe a kategóriába.
A II/B kategória: Az iskola- és szakorvos által besorolt gyermekek egy része az egészségi állapota miatt szükséges fokozott fizikai kímélet miatt csak gyógytestnevelés órán vehet részt.

A gyógytestnevelés tanóra szabályai
A gyógytestnevelés órai részvétel a II/A és a II/B kategóriába sorolt tanulók számára egyaránt kötelező.
Amennyiben a tanuló szakorvosi javaslat alapján a testnevelés órán is részt vehet (II.A kategória), akkor számára is biztosítani kell a mindennapos testnevelésen való részvételt. Ebben az esetben a gyógytestnevelés- és a testnevelés órákon való részvételnek együttesen kell elérnie a heti öt órát. Gyógytestnevelés óra féléves és év végi osztályzatát a gyógytestnevelő tanár állapítja meg. A testnevelés jegyét a testnevelő tanár adja. Ezek külön tantárgyként szerepelnek az ellenőrzőjében.

Az úszásórai részvétel kötelező, csak orvosi javaslatára váltható ki tornatermi foglalkozással.
A foglalkozások ingyenesek, az uszoda használata térítésmentes.
A gyógytestnevelés kivált két mindennapos testnevelési foglalkozást. Az a gyermek, aki speciális gyógyúszáson vesz részt, vagy intézeti gyógytornán, az ő részükre, azok az óraszámok leszámíthatók a kötelező óraszámból.

A tanuló kötelessége az órákon pontosan, ékszerek nélkül, sportruházatba átöltözve megjelenni, a tájékoztató füzetet az órákra elhozni, társai és a saját épségére vigyázni.

A gyógytestnevelő tanár célja, hogy az elváltozás pozitív irányú befolyásolása, és a betegségtudat minimalizálása mellett mindent megtanítson a gyermekeknek a korosztályos (óvoda) és az iskolai testnevelési tanterv anyagából, amit képességeik és elváltozásaik engednek. Megismertesse őket olyan sportágakkal, sportformákkal, amelyeket élvezettel űzhetnek a diagnózisuk, alkatuk, életkoruk, nemük, előképzettségük alapján.
A rövidtávú célok mellett a távlati cél, hogy az intézményesített testedzés (iskolai testnevelés és gyógytestnevelés) befejezéséig épüljön ki a tanulókban az önkarbantartására való képesség, szeressenek sportolni, és legyenek olyan sportági mozgásformák (pl. úszás, labdajátékok, tollaslabda, stb.) is a tarsolyukban, amelyek a különböző évszakokban a szabadban, teremben, egyénileg vagy csapatban űzhetnek.
A megfelelő testedzés, gyógytestnevelés növeli a hosszabb és magasabb minőségű élet esélyét, és javítja a pszichofizikai kondíciót idősebb korban is.

Az iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás

Az iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás feladata a pedagógiai szakszolgálati intézményben a nevelési-oktatási intézményekben dolgozó pszichológusok munkájának összefogása és segítése, melyet az iskola- és óvodapszichológus feladatok koordinátora lát el.

Győri Tagintézményben az iskola- és óvodapszichológiai feladatok koordinátorának a feladatai:

– a nevelési-oktatási intézményekben foglalkoztatott pszichológusok számára legalább havi rendszerességgel szakmai konzultációs foglalkozások szervezése,
– a nevelési-oktatási intézményekben dolgozó pszichológusok által ellátásban részesített gyermekeket, tanulókat érintően szakmai konzultációs lehetőség biztosítása a pedagógiai szakszolgálati, vagy az egészségügyi ellátás illetékességi körébe tartozó vizsgálat kezdeményezésére vonatkozó döntés kialakításában, javaslattétel annak irányultságára, helyére,
– a nevelési-oktatási intézményekben dolgozó pszichológusok megkeresésére egyéni szakmai segítés, esetvezetési segítségnyújtás, kettős vezetést igénylő csoportfoglalkozások vezetésében való közreműködés,
– a nevelési-oktatási intézmény vagy az intézményben dolgozó iskolapszichológus, óvodapszichológus megkeresésére esetmegbeszélő, tanári képességfejlesztő csoportfoglalkozás megszervezése, közreműködés annak az adott intézményben történő megvalósításában,
– egyéni tanácsadás és konzultáció a nevelési-oktatási intézményekből érkező pedagógusok számára
– a pedagógiai szakszolgálat és a nevelési-oktatási intézmény közötti kapcsolat, kommunikáció segítése,
– Az iskola- és óvodapszichológus koordinátor kapcsolatot tart a miniszter által az országos szakmai irányítási feladatok ellátásában való közreműködésbe bevont Országos Iskolapszichológiai Módszertani Bázissal.

Az iskola- és óvodapszichológus feladatok intézményi koordinátora:
Rovák Katalin tanácsadó szakpszichológus
Tel.: 96/515-540

Tehetséggondozás, tehetségazonosítás

A tehetséggondozás célja a kiemelkedő képességű gyermekek, tanulók támogatása pedagógiai és pszichológiai eszközökkel annak érdekében, hogy képességeik még jobban ki tudjanak teljesedni.
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény a köznevelési rendszer kiemelt céljaként határozza meg a nevelés-oktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályozását és a tehetséggondozást.

Jogszabályi háttér
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény kiemeli és meghatározza a kiemelten tehetséges gyermekek/ tanulók fogalmát: „A kiemelten tehetséges gyermek/tanuló az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség”.

A kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása keretében a pedagógiai szakszolgálat feladata az alábbi:

• korai tehetségfelismerés, tehetségazonosítás;
• a tehetséges gyermek személyiségfejlődésének támogatása;
• tanácsadás, támogatás a szülőnek;
• konzultáció a pedagógus részére;
• közös tehetségtanácsadási fórum szervezése;
• speciális tehetségprogramban való részvétel kezdeményezése;
• szakmai kapcsolatot tart tehetségfejlesztő programok vezetőivel és az iskolapszichológussal, óvodapszichológussal;
• javaslattétel a tehetségprogramba történő bekapcsolódásra;
• kimeneti mérések elvégzése;
• tehetségfejlesztő műhelyek vezetői számára konzultáció.

Mikor ajánlott igénybe venni a tehetséggondozást?
Ha a gyermek:

• kiemelkedően teljesít egyes területeken
• teljesítménye és motivációja a kiemelkedő képességek mellett is hullámzó, tartósan alul-, vagy túlteljesít
• teljesítményszorongás, teljesítménykényszer tapasztalható
• bármely – nemcsak tanulási – területen kiemelkedő képességű gyermek testi-, lelki-, érzelmi egészségi állapota labilissá válik
• intézményválasztása, pályaválasztása esedékes
• tehetsége mellett beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségei vannak, felmerül a sajátos nevelési igény szüksége
• a szakszolgálatnál személyiség- vagy képességfejlesztő foglalkozás javasolt
• tehetség-tanácsadást igényel

Ha a szülők, pedagógusok:

• tehetség-tanácsadást igényelnek
• segítségre szorulnak a pedagógiai, pszichológiai vizsgálati eredmények értelmezésében és közlésében, a beavatkozási javaslatok elfogadtatásában és megvalósításában

Hogyan vehető igénybe a tehetséggondozás?

• A részvétel önkéntes. A szülőnek, illetve a gyermeknek nem kell mást tenni, mint jelentkezni a területileg illetékes járási tagintézménynél.
• Tehetséggondozás a szakértői bizottsági tevékenység eredményeként is javasolható.

Milyen módszerekkel segítenek a szakemberek?

• Tehetség-tanácsadás (javasolt a gyermeknek, a szülőknek, családtagoknak, a pedagógusoknak vagy más, a gyermekkel foglalkozó felnőtteknek)
• gyermek képességeinek megfelelő nevelési-oktatási intézmény kiválasztása, továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás
• a gyermek érdeklődésének megfelelő és fejlődését támogató gazdagító programok megtalálása
• további vizsgálatok elvégzése az intézményen belül

Részvétel a tehetség azonosításában

• egyéni képesség- és személyiségvizsgálatok elvégzése, az eredmények értelmezése
• szakterületi vélemény-, illetve kérelem alapján komplex szakértői vélemény készítése

Fejlesztő, terápiás támogatás

• személyiségfejlesztés a tehetséggondozás keretében
• komplex gyógypedagógiai-, fejlesztőpedagógiai-, pszichológiai ellátás a nevelési tanácsadás körében