A pedagógiai szakszolgálatok a szülő és a pedagógus nevelő munkáját, valamint a nevelési-oktatási intézmények feladatainak ellátását segítik. A Győr-Moson-Sopron Vármegyei Pedagógiai Szakszolgálat a vármegye egész területét lefedve végzi munkáját a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (Nkt.) 18.§ -ban foglalt szakfeladatok ellátásával. Ezek: gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás, szakértői bizottsági tevékenység, nevelési tanácsadás, logopédiai ellátás, továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás, konduktív pedagógiai ellátás, gyógytestnevelés, iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás, kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása.

A vármegyei pedagógiai szakszolgálat székhelyintézményből és járásonként egy–egy tagintézményből, valamint azok telephelyeiből áll. A Székhelyintézmény mellett megyénkben Csornán, Győrött, Kapuváron, Mosonmagyaróváron, Pannonhalmán, Sopronban és – a Téti Tagintézmény – Rábaszentmihályon található. A vármegyei szakszolgálatok élén főigazgató áll, az általános főigazgató-helyettes feladata a székhelyintézmény irányítása is, a főigazgató munkáját szakmai és koordinációs főigazgató-helyettes is segíti. A tagintézményeket a tagintézmény-igazgató irányítják. A főigazgatóság és a tagintézmény-igazgatók közössége alkotja az igazgatótanácsot, mely havi rendszerességgel ülésezik. A kilenc szakszolgálati feladat közül a Székhelyintézmény kettőt lát el, a megyei szakértői bizottsági tevékenységet, valamint a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadást, felel a szakértői bizottsági tevékenység koordinálásáért megyei szinten. A tagintézményekben a járási szakértői bizottsági feladatok mellet a többi szakszolgálati feladat ellátása történik.

I. Tanévnyitó, tanévelőkészítő előadás gyógypedagógusoknak, fejlesztő pedagógusoknak a jogszabályi változások tükrében
célja: A különleges bánásmódot igénylő gyermekek, tanulók hatékony ellátásnak érdekében ismeretek átadása a szakemberek számára
célcsoport: gyógypedagógusok, fejlesztő pedagógusok, többségi pedagógusok, óvodapedagógusok, intézményvezetők
intézménytípus: köznevelési és szakképzési intézmények
a jógyakorlat rövid leírása: A különleges bánásmódot igénylő gyermekek, tanulók ellátást meghatározó jogszabályok ismertetése, az esetleges változások bemutatása, megbeszélése.
Minden tanév elején összegyűjtjük a legfontosabb jogszabályi változásokat, melyeket a gyakorló intézményvezető és pedagógus kollégák számára rövid, érthető módon, összefüggések értelmezésével adunk át. A jógyakorlat célja, hogy a gyermekek, tanulók, képzésben résztvevők, fogyatékkal élő személyek pedagógiai, fejlesztőpedagógiai, gyógypedagógiai ellátása az aktuális jogszabályi háttérnek megfelelően történjen. Ezzel együtt fontosnak tartjuk, hogy az intézményvezetők, a pedagógusok, a fejlesztő- és gyógypedagógusok, illetve más ellátó szakemberek tisztában legyenek a saját feladataikkal, lehetőségeikkel is. Pl.: Jogszabályi háttér ismeretében milyen hatásköre van az intézményvezetőnek, illetve a pedagógiai szakszolgálatnak a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel, tanulókkal kapcsolatban.
A gyermekek, tanulók életpályája során a különböző intézménytípus váltásakor felmerülő kötelező feladatok a jogszabályok mentén, különös tekintettel a szakértői bizottsági tevékenység szakszolgálati feladatkör tükrében: óvodakötelezettség – óvodakezdés elhalasztása, tankötelezettség – tankötelezettség teljesítésének halasztása, érettségi / szakmai vizsgák, középfokú felvételi eljárás, felsőfokú felvételi eljárás,
jógyakorlat alkalmazási területei A különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel, tanulókkal való közvetlen fejlesztő és diagnosztikus munka hatékonyabbá tétele, a diagnózison és a fejlesztési javaslatokon alapuló fejlesztések hatékonyabb megtervezése.
jógyakorlat megosztásának formája: előadás, műhelymunka, szükség esetén online megbeszélés

II. „Szakértői véleményen innen és túl” – Előadássorozat a szakértői bizottságok diagnosztikus munkájáról, a diagnosztikus kritériumokról, a szakértői folyamatról
célja: A különleges bánásmódot igénylő gyermekek, tanulók hatékony ellátásnak érdekében ismeretek átadása a köznevelési és szakképzési intézményekben dolgozó pedagógusok, szakemberek számára
célcsoport: gyógypedagógusok, fejlesztő pedagógusok, többségi pedagógusok, óvodapedagógusok, intézményvezetők
intézménytípus: köznevelési és szakképzési intézmények
a jógyakorlat rövid leírása: A szakértői bizottság által készített szakértői véleményekben leggyakrabban előforduló diagnózisok, a diagnosztikus munka részletes ismertetése az egyes problémakörök mentén
Az EFOP – 3.1.6. pályázat kapcsán elkészült komplex szakmai program a pedagógiai szakszolgálatok szakértői bizottsági tevékenységének részletes bemutatásán keresztül nyújt segítséget az ellátó intézmények számára abban, hogy milyen esetben kell különös figyelmet fordítani a gyermekekre, tanulókra, hogyan és ki kezdeményezheti a szakértői vizsgálatot a pedagógiai szakszolgálatnál, mi történik a szakértői vizsgálaton, milyen dokumentumokra, nyomtatványokra van szükség a vizsgálatok elvégzéséhez. A szakértői vélemények felépítése, tartalma, az abban foglalt tartalmak értelmezése. A szakértői véleményekkel kapcsolatos jogszabályi háttér bemutatása, az eljárásban érintettek körének jogosultságai – gondviselő, intézmény, pedagógiai szakszolgálat, fenntartók, stb. A jogszabályban leírt fogyatékossági típusok részletes megbeszélése, ismertetése, értelmezése, a segítségnyújtás és a fejlesztési lehetőségek előtérbe helyezésével.
Témakörök:
A szakértői bizottsági tevékenység bemutatása
A beszéd- és nyelvi zavarok diagnosztikája
Az egyéb pszichés fejlődési zavar diagnosztikája
Autizmus spektrum zavarok diagnosztikája
Az aktivitás és figyelem zavarainak diagnosztikája
Az értelmi sérülés (intellektuális képességzavar) diagnosztikája
A korai életszakaszban történő (0-3 éves korú gyermekek) vizsgálatok bemutatása
jógyakorlat alkalmazási területei: A különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel, tanulókkal való közvetlen fejlesztő és diagnosztikus munka hatékonyabbá tétele, a diagnózison és a fejlesztési javaslatokon alapuló fejlesztések hatékonyabb megtervezése.

III. A „Katarzisz” Komplex művészetterápia” módszer elemeinek alkalmazása a serdülőkori fejlesztés területén, valamint pedagógusi sajátélmény területén
Eredete: Dr. Antalfai Márta Phd ECP Klinikai szakpszichológus, Kiképző pszichoterapeuta; Művészetpszichoterapeuta; Jungi analitikus által kidolgozott módszer
célja: Szakmai nap keretében a módszer ismertetése a pedagógusokkal.
célcsoport: gyógypedagógusok, fejlesztő pedagógusok, többségi pedagógusok, óvodapedagógusok
intézménytípus: köznevelési és szakképzési intézmények
a jógyakorlat rövid leírása: Komplex módszer (elemei) a serdülő/kamasz/felnőtt önismereti csoportban:
• A Jungi analitikus pszichológia, mint alap
• Képzőművészeti technikák széles körű alkalmazása: akvarellfestés, pasztellkréta, olajpasztell, formázás, stb.
• Klasszikus zene
• A tematika a természet változásaihoz, az évkör ünnepeihez, szokásaihoz kapcsolódik
• Meseterápia elemeinek alkalmazása
„A nevelési problémák és életproblémák megoldására kínál egy sajátélményre épülő módszer, amelyet a résztvevők önálló szakmai munkájuk során használhatnak. A saját alkotásaik (festmény, rajz, agyagmunka) elemzése által ismerkedhetnek meg úgy a felnőtt, mint a gyermek élményvilágának szimbólumokban megjelenő tartalmaival. Ezen gyermekközpontú megközelítés jelentősen hozzájárulhat a nevelési problémák hátterében húzódó lelki okok felismeréséhez, növelve ezzel az empátiás készséget. A módszer a társadalmi szinten is egyre növekvő agresszió és kóros projekciók kezelésére is szolgál. Célja továbbá az egészségfejlesztés, a lelki egyensúly és harmónia megteremtése. A katarzis-élmény és alkotói folyamat együtthatása lehetőséget teremt a reorganizációra, valamint az önismeret és tudatosodás fejlesztésére. A módszer elsajátításával az érintett szakemberek eredményesen kezelhetik az indulatokat, a fejlődésben elmaradt érzelmeket, az agresszióban és viselkedészavarokban jelentkező energiákat értékképző és értékalkotó kreativitássá alakíthatják át. Az oktatott vizuális művészeti terápia dr. Antalfai Márta által 1974-ban létrehozott „Társas kapcsolatokat katarzisélményen keresztül reorganizáló tematikus művészeti terápia” módszerére épül.” http://www.lelkiegeszsegert.hu
jógyakorlat alkalmazási területei: Tanulási zavarok megelőzése; Viselkedészavarok, hiperaktivitás; Dadogás; Autizmus spektrumzavar; Érzékszervi és kognitív sérüléseknél; Pszichés problémák kiegészítő terápiaként; Kamasz és felnőtt korosztálynál önismereti jelleggel

IV. Szól-e? szűrést követő specifikus csoportellátások –Iskolaelőkészítő csoport
célja: problémaspecifikus ellátás
célcsoport: 5-6 éves óvodások
intézménytípus: óvoda
a jógyakorlat rövid leírása: A logopédusok által, jogszabályban előírtan kötelezően elvégzett, az összes öt évet betöltött óvodás „Szól-e?” szűrővizsgálat eredménye, ennek a szülővel történő megbeszélése alapján, a nevelési tanácsadás munkacsoportnak továbbított, további, specifikus ellátást igénylő gyerekek szakellátása. A szűrés során problémát jelző gyermekek problémaspecifikus csoportokban történő ellátása, fejlesztése.
Csoportok:

– ADHD
– szorongásoldó
– gyermek pszichodráma
– szociális készségfejlesztő
– Ayres
– Alapozó
– komplex mozgásfejlesztő
– művészetterápiás
– iskolaelőkészítő
– grafocsoport
– tehetségígéret fejlesztő
– komplex képességfejlesztő.
jógyakorlat alkalmazási területei: pedagógiai szakszolgálat

V. Dyslexia-szűrés az általános iskola 2. osztályában
célja: probléma feltárás-szűrés-javaslattétel
célcsoport: 2. osztályos tanulók
intézménytípus: pedagógiai szakszolgálat
a jógyakorlat rövid leírása: Február-március hónap folyamán, a szülők beleegyezésével elvégezzük a Meixner-féle dyslexia szűrést a járás azon iskoláiban, ahol az előzetes igényfelmérés alapján arra szükség van. Az általános iskolai tanító pedagógusok javaslata alapján történik mindez, azon tanulóknál, ahol valami probléma merül fel az olvasás-írás-helyesírás-szövegértés elsajátítása terén. A szűrővizsgálatot kiértékelés-a pedagógussal és a szülővel folytatott megbeszélés, majd javaslattétel következik. Következmények: szakértői vizsgálatra irányítás; GOH-GMP vizsgálatra, esetleg szakorvosi kivizsgálás felé irányítás, korrepetálásra tett javaslat, otthoni gyakorlásra tett javaslatok egyén szempontok szerint.
Jelentősége: Minden tanuló – akinél bármi probléma felmerül – szakember elé kerül, így időben felismerhetővé válik a probléma. Elérhető, hogy szakértői vizsgálatra csak megalapozott probléma esetén kerüljön sor.
jógyakorlat alkalmazási területei: pedagógiai szakszolgálat